Hírek

2018. március 22.

 

1848 jegyében - Határtalanul!

 


 

Nem mindennapi élményben volt részük iskolánk hetedikes diákjainak: Csíkszeredán a székelyekkel együtt ünnepelhették az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 170. évfordulóját.
Március 14. – 18. között öt napra Erdélybe utaztak, hogy megismerkedjenek a magyar emlékekkel, részt vegyenek egy kinti iskola életében, együtt ünnepeljenek, együtt tanuljanak, szórakozzanak egy kis időre.
Március elején előadást hallgattak meg úti céljuk nevezetességeiről. a székelyekről, a 100 éve történtekről. Ezután Nagykőrösön megnézték az „Arany 200 – Arany János, a nagykőrösi pedagógus” című kiállítást. A Svájci Ház előtt készítettek fotót, és jót hógolyóztak a játszótéren
Folyamatosan készültek ünnepi műsorukkal, amit Kriszta néni, Kati néni és Eszter néni tanított be. 13.-án kedden délelőtt kétszer is előadták iskolánk tanulóinak. Jól sikerült.
Szerdán kora reggel Tibor atya áldása után igencsak hosszú utazás várt a csapatra. Szerencsére az utazással járó törődést feledtette az a látvány, ami az alföldi vidék elhagyása után fogadta az utazókat. Számos érdekes hely mellett haladtak el, de nem volt idő megállásra, mert messze volt a cél!
Így is csak este hat óra után értek a szálláshelyre, a csíkszeredai Jakab Antal Házba. Gyorsan elfoglalták a szobákat, és nekiláttak a finom vacsorának. Sokáig tartott még a zsongás – megbeszélték a látottakat, találgatták, mire számíthatnak.
Így azután elég hamar elérkezett a reggel, amikor gyors reggeli után indultak a Nagy Imre Általános Iskolába. Itt átadta Zoli bácsi az ajándék könyveket, bekukkantottak néhány órára, majd következett a műsor előkészítése. A tornaterem volt a helyszín, birkózni kellett a technikával, de valahogy sikerült beállítani azt Margit néninek, aki ügyesen vezényelte le utána a műsort. A helyi énekkarosok után a szentimrések mozgalmas műsora következett – volt néhány pillanat, mikor feszült, néma csend volt a zsúfolt teremben! A végén közösen énekelték el a Kossuth-nótát. Ebédre már a szálláshelyre kellett visszamenni, majd újra a városba: várta őket a Mikó vár, a székely múzeum. Sok érdekes dolgot lehet itt látni, a legjobb az a terem, ahol régi katonaruhákba is be lehet öltözni. Maradtak volna még jó ideig, de a múzeum is korábban zárt, mert mindenki sietett a városi ünnepségre. Nagyon sokan voltak, és meglepően sokan székely viseletben – olyan természetességgel hordták, mint egy farmert vagy széldzsekit… És érezhető volt valami feszültség vagy komolyság – pedig mindenki vidám volt. Aztán megjöttek a székely huszárok, egyenruhák, kardok, minden… Egy igen méltóságteljes, nagyon szép ünnepség volt. A végén elhelyezték a kecskeméti iskola koszorúját is. Vissza a szállóba, vacsora, fekvés, mert reggel újra hosszabb út vár rájuk!
Péntek reggeli után a Gyimesbe indult a busz. Az 1000 éves határon fekvő gyimesloki vasúti őrházhoz igyekeztek, ahol avatott vezető mutatta meg a régi épületet, beszélt a régi harcokról. Azután ott volt még a Rákóczi vár – pontosabban ami megmaradt, majd túráztak a környező hegyekben. Visszafelé egy jó kis ebédet kaptak, még palacsinta is volt! Délután Antal Imre bácsi rengeteget mesélt, majd megmutatta a gyerekeknek a nemrég elkészült „Mária-fedést” ami a Szent Koronát mintázza a Somlyó oldalában. Ezután Lipótzy tanár úr vezérletével végigjárták a keresztutat, majd Orsi nénivel páran bementek imádkozni a kegytemplomba.

Azok a fránya reggelek egyre hamarabb jöttek. Vagy a helyi időszámítás, ami 1 órával előbb jár? Reggeli után be a buszba, és irány Madéfalva. Megemlékeztek a székely áldozatokról, megkoszorúzták az emlékművet. Csíkszentdomokoson meglátogatták Márton Áron szülőházát, itt is koszorút helyeztek el Erdély megtörhetetlen püspöke emlékművénél. Legközelebb Békás-szorosnál álltak meg. Itt kiszálltak a buszból, ami tovább ment a másik végéig. Gyalog mentek be a meredek falakkal, hatalmas meredélyekkel, zúgó patakkal szegélyezett úton. Na, ez már tényleg izgalmas volt! Ezután következett a Gyilkos-tó, ami 80 éve keletkezett egy közeli hegyről lecsúszó törmelék miatt, maga alá temetve egy egész juh nyájat. Még most is tele van a víz a fatörzsek maradványaival. Így befagyva is érdekes, de nem annyira izgalmas. Itt fogyasztották el a kapott hidegcsomagot, A buszt elérve gyorsan beszálltak, jól esett a meleg. Mivel vasárnap korán kell indulni, szombat este mentek misére a csíksomlyói Kegytemplomba. Ez a központja a Pünkösdkor tartott, nagyon sok embert ide vonzó csíksomlyói búcsúnak. Most nem voltak sokan, de érződött a helyen, hogy ez egy komoly dolog. A szálláshelyen vacsoráztak, majd meglepetés várta őket: a vendégfogadó Antal Imre tanár bácsi és néhány társa zenekíséretével táncház vette kezdetét! Jókat énekeltek, játszottak. Sajnos korán kellett elbúcsúzni a vendéglátóktól.
Vasárnap „hajnalban” gyors összepakolás, még gyorsabb reggeli. Az időjárás romlik, havazással, ónos esővel riogatnak, de nem hagyták ki a kirándulást a parajdi sóbányába. Na ez egy nagy csuda! Látták ugyan a fotókat az előzőleg itt jártak előadásában, de életben sokkal másabb. Hazafelé versenyben voltak az időjárással, a közelgő sötétedéssel meg az öt nap fáradtságával. Néha ez győzött. Szerencsésen hazaértek – akár indulhatna az újabb út – ez nagyon jó volt!

***

A kecskeméti Szent Imre Katolikus Óvoda és Általános Iskola 40 hetedikese és kísérő tanáraik az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő HATÁRTALANUL! programja támogatásával vettek részt az „Erdélyi magyar/egyházi emlékek nyomában” (HAT-17-01-2017-00222) tanulmányi kiránduláson.




A fotókat ide kattintva tekinthetik meg.

A kecskeméti Szent Imre Katolikus Óvoda és Általános Iskola 40 hetedikese és kísérő tanáraik az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő HATÁRTALANUL! programja támogatásával vettek részt az „Erdélyi magyar/egyházi emlékek nyomában” (HAT-17-01-2017-00222) tanulmányi kiránduláson.

Előzmények:

Határtalanul - Első lépések
Határtalanul - Tovább lépnek
Szent Imrések - 1848-ról

 

 

 


 

 









 
Legfrissebb híreink